Napi történelem 2017.07.22

Írta admin 2017. 07. 22. 0 Hozzászólás

477 esztendővel ezelőtt nagy valószínűség szerint ezen a napon halt meg I. János magyar király (Szapolyai János)

1487. február 2-án született Szászsebesen

Az 1505. évi rákosi országgyűlés óta volt a köznemesi párt uralkodójelöltje, amelyet a rákosi végzés határozatai alapoztak meg. 1510-től erdélyi vajda volt, az ő feladata volt Dózsa György felkelésének leverése, melyet 1514-ben a Temesvár melletti csatában meg is tett az előző évben az al-dunai Szendrő várának ostrománál kipróbált hadsereggel. A lázadás leverése többszörösen erősítette tekintélyét. A felkelés vezetőit különös kegyetlenséggel végeztette ki.

Az 1520-as években Magyarországon három önálló haderő létezett, amely már önmagában jelzi a feudális széttagoltságot. A király mellett hadsereggel rendelkezett Báthori István nádor és Szapolyai János erdélyi vajda is. II. Ulászló halála után a gyermek II. Lajos mellé Bornemissza János és Brandenburgi György került gyámnak, így a Habsburg-orientáció nem szenvedett csorbát a kormányban. Ámde az ország vezetésének többi résztvevője (közép- és kisnemesség) inkább Szapolyai híve volt, ezért az 1514-1526 közötti időszak belpolitikailag instabil, a központi hatalom gyenge, az országgyűlés határozataiból és törvényeiből mindenki csak azt tartja be, amit jónak tart. A Zsigmond által létrehozott déli végvárrendszer teljes megsemmisülése zajlott le néhány év alatt; Szabács, Nándorfehérvár és Zimony elvesztése. Az ország területi integritása már 1521-től sérült, a török megyényi területeket birtokolt.

1526-ban I. Szulejmán közeledésének hírére elindult csapataival Mohács felé, de a csatatérre nem érkezett meg. Szapolyainak nem volt jó a kapcsolata a budai udvarral, az 1525. évi országgyűlésen meg sem jelent. A mohácsi csata értékeléséhez egyfajta mérleg segít hozzá: meghalt egy király, 28 báró, 7 főpap, a megyés ispánok többsége. Ezzel az államvezetés legfelső és középszintje gyakorlatilag kihalt. A törökök október 13-ig ütközet nélkül elhagyták az országot. Szapolyai a tokaji gyűlésen országgyűlést hívott össze, majd november 1-jén bevonult Budára. A székesfehérvári országgyűlés 1526. november 10-én Jánost királlyá választotta, s november 11-én I. János néven meg is koronázták.

Alig egy hónappal később összeült Pozsonyban 13 magyarországi főnemes és főpap, akik Habsburg Ferdinándot választották meg magyar királynak. 1526 decemberétől az országnak két királya volt: I. János néven Szapolyai az 1505. évi rákosi végzés alapján a székesfehérvári országgyűlésen választott király és I. Ferdinánd.

A Pápai Állam a Habsburg-ellenes cognaci liga tagja volt, és Szapolyai a már megvert ligához csatlakozott 1527. július 2-án. Ez egyben egyfajta török orientációt is jelentett, hiszen a cognaci ligának Szulejmán kvázi-szövetségese volt. Még ebben a hónapban - nyilván a külpolitikai akció nyomán - V. Károly hadjáratot indított Szapolyai ellen.

Szapolyai 1527 végére teljesen kiszorult az országból, a lengyelországi Tarnów várába emigrált.

Szapolyainak Bajorországhoz, a lengyel király, I. Ferenc francia királyhoz, a pápához és egy sor más államhoz menesztett követeket, de nem kapott támogatást. 1527-ben már el is indította követét Laszky Jeromost a Portára, minthogy más választása nem maradt, I. Szulejmántól kért segítséget, akivel szövetséget is kötött (1528. január 27.). 1529. szeptember 3-án Budához érkezett és letáborozott a török had, elfoglalta, majd hivatalosan visszahelyezte Jánost a magyar trónra, átadta neki a birtokába jutott magyar Szent Koronát és átadta Buda várát is Szapolyainak.

Végül hosszas tárgyalások után, 1538-ban a váradi békével jutott nyugvópontra az évtizedes belviszály. Ebben a két király kölcsönösen elismerte egymás területeit a status quo alapján, és megállapodtak abban, hogy János halála után az országrészét Ferdinánd, illetve utódai öröklik. Ugyanakkor János király még a következő évben házasságot kötött Jagelló Izabellával és akitől egy év múlva fia született, János Zsigmond István néven. A királynak viszont nem maradt sok ideje fia nevelésére, születése után két héttel meghalt. Fráter György későbbi előadása szerint halálos ágyán megeskette hű tanácsadóját, hogy nem tartja be a váradi béke passzusát, hanem fiát, János Zsigmondot juttatja a trónra.

 

Hozzászólok

Loading...
Loading...
Loading...